T-285 Miért jött Jézus Krisztus 8. rész

2025.02.02. 

Kedves Gyerekek!

Ez alkalommal is még arról lenne szó, hogy miért jött Jézus Krisztus. Most olvassuk el a Mt.18:11-14 versig.

„Az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett. Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy el megkeresni az eltévedtet? És ha megtalálja, bizony mondom nektek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el. Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül.”

Kikről beszél itt az Úr Jézus? A felolvasott igék előzménye az volt, hogy a tanítványok azt szerették volna megtudni Jézustól, hogy ki a nagyobb a mennyek országában? Erre Ő odahívott egy kisgyermeket és azt mondta, hogy ha meg nem térnek és olyanok nem lesznek, mint egy kisgyermek nem mennek be a mennyek országába. Ebből is láthatjátok, hogy Isten megkülönböztetett szeretettel fordul a gyerekek felé. És ez nektek nagyon jó hír! Miért ilyen kedvesek a gyerekek neki? Bár alapvetően igaz, hogy a bűn már ott van az egészen kicsiny gyermekben is, de, ha mederben van tartva, nevelve van már kicsi korától, akkor nagyon szeretetreméltó, őszinte és alázatos tud lenni a felnőttekhez képest. Milyen jó tulajdonságok, jellemzőek még rátok, gyerekekre? Például ragaszkodó szeretet, hit, bizalom, tisztelet, vagy éppen Isten teremtett világának csodálata. Kisgyermekkorban egy szorosabb kapcsolat van a mennyei világgal. Ezt, többek közt azzal magyarázzák, hogy még az egészen kicsi csecsemőknél is megfigyelhető az álmukban mosolygás. Nem tudjuk ilyenkor mit láthatnak, hiszen gondolkodni nem tudnak még, talán angyalokat? Azt mondja az ige, hogy angyalaik mindenkor látják a mennyei Atya arcát. Tehát vannak angyalok, akik vigyáznak rájuk, rátok, ez nagy biztonságot jelent ebben a veszélyes világban.

            Ahogy egyre nagyobbak a gyerekek, egyre inkább kezdenek az előnytelen oldalukra változni, egyre inkább elszakadnak az isteni élettől. Kezdenek bezárni, kezdenek önzővé, kétszínűvé, rosszindulatúvá, hitetlenné, bizalmatlanná lenni. Ez persze nem mindenkire egyformán jellemző. Tehát, ahogy nőttök, egyre nagyobb az esélye az eltévedésnek. Ugyanis a felolvasott alapigében erről van szó. A száz fős nyájból eltévedt egy juh. Valamilyen okból, talán kíváncsiságból vagy önfejűségből, elhagyta a biztonságot jelentő nyájat. Ezzel kapcsolatban van egy nagyon szép könyv, aminek Fehérke a címe, aki nem ismeri, javaslom elolvasásra. Itt szeretném felhívni a figyelmeteket egy fontos dologra. Ugyanis az eltévedés egy folyamat, ami azzal kezdődik, hogy gondolataink elkezdenek más irányba kalandozni. Érdekes, izgalmas dolgok felé, amit a világ kínál. Mondjuk csak példának az internetet. Mennyi érdekes, számotokra ismeretlen tudásanyag van rajta. Rengeteg játék, mese, film, zene, amik felkeltik a figyelmeteket. És ez egy óriási csapda, mert egyre több időt szeretnétek, sőt kívántok a képernyők előtt tölteni. És jó, ha tudjátok, hogy ezek mögött olyan folyamatok játszódnak a fejetekben, az agyatokban, ami hasonlít a drogozáshoz, kábítószerezéshez. Van egy bizonyos dopamin nevű anyag, ami akkor termelődik, amikor pl. egy-egy zenét hallgattok, izgalmas játékot játszotok, vagy épp egy bűnös élvezetre csábító videót néztek. És mivel jó érzéssel tölt el titeket, egyre inkább kívánjátok ezt az állapotot. Emellett a tanulás, a Bibliaolvasás nagyon unalmasnak tűnik, és ezt hanyagolni kezditek. Egy idő után egyre kevesebb időt töltötök ezekkel, és a gondolataitokat teljesen kezdi átszőni a világ által kínált élvezetek. Így aztán a Sátán már el is érte a célját, kezd szépen elszakítani a biztonságot jelentő nyájtól, és egyedül maradtok a kívánságaitokkal, egyre mélyebbre kerülhettek, elmerültök a különböző bűnökbe. Rengeteg gyereket sodort már el, -most fogalmazzunk így- az internet ’szele’.

Isten akarata az alapige szerint az, hogy ne vesszen el egy gyermek sem. Eltévedni el lehet és vannak is, akik hátat fordítanak Jézus Krisztusnak, de van egy csodálatos dolog. Az, hogy a Jó Pásztor, Jézus Krisztus utánamegy az elveszettnek, megkeresi azt! Hiszen előbb-utóbb mindenki letér a helyes útról és eltéved, egyenesen a vesztébe rohan, mert nem veszi észre a szakadékot! Nézzük meg, mi jellemzi a Jó Pásztort? Először is nagy szeretet van benne a juhok iránt, és minden egyes juhot jól ismer. Ismeri hibáit, gondolatait, vágyaikat. Ha nem szeretné, akkor nem is érdekelné az eltévedt juh. Nem úgy gondolkodik, hogy van még kilencvenkilenc, az az egy nem számít. Neki minden egyes ember, minden gyermek értékes! Másik lényeges tulajdonsága, hogy irgalmas, megszánja az elveszettet. Aztán áldozatkész, hajlandó messze menni, fáradni, veszélynek kitenni magát, egy elcsatangolt jószágért, gyermekért. Ilyen a mentő szeretet, mélyre hajlik egészen a halálig. Senki nem került még olyan mélységbe, mint Jézus Krisztus ott a kereszten. És mindezt azért tette, hogy megmentsen bennünket elveszett juhokat. Ezért hát szeressük mi is őt engedelmes élettel, mert méltó rá.

Ámen